Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


03 A pergamencsipke és a szentképek

 

 

 

szent-istvan-kiralyunk.jpg

 

Szent István és Szűz Mária szentkép - itt már -, papírcsipke díszítéssel, 1760-ból

  Szilárdfy Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon című könyvéből.

Corvina, Budapest, 1984. 4. színes kép

Néprajzi Múzeum, Budapest

 

Szent István államalapító királyunk mögött, ölében a Kisdeddel, Szűz Mária látható, aki Magyarország védőszentje. Az alkotó, a gazdag és bonyolult papírcsipke borítással, földi királyunk és az égi királynénk iránti mély alázatot és tiszteletet fejezte ki. Az évszázadokkal korábbi pergamenből készült csipkézetet, már felváltotta az olcsóbb papír.

Attól értékesek és különlegesek az ily módon csipkézett képek, hogy ezek még valóban kézzel készültek. Az Antik pergamenképek című foto-albumomban több ehhez hasonló magyar vonatkozású képet is láthatnak még. Az egyik Árpád-házi Szent Kingát (1224-1292), másik kettő pedig Árpád-házi Szent Margitot (1241-1271) ábrázolja.

A díszesebb, szimmetrikusabban lyuggatott, domborított képkeretek a közben rohamosan fejlődő nyomdatechnikának köszönhetően, a 19. században lettek divatosak, népszerűek.  

Kép  

A "szentképek"  szó mai egybeírt fogalma már nem adja vissza azt a  megkülönböztető tiszteletet, melyet eredetileg valójában jelentett. Egyfajta gyűjtő kifejezés lett belőle, amely magában hordozza az ide sorolható "szentek" képi ábrázolását.

Mik a szent képek? A Katolikus Egyházban a Krisztus, az angyalok, a Szűz Mária és a szentek képei, szobrai, valamint más vallásos tárgyú, szimbolikus képei, melyeknek tisztelet jár.

 A tiszteletadás célját Aquinói Szent Tamás (1224?/1225?-1274) így fogalmazta meg:  "emeljék az ájtatosságot, a szentek példájára emlékeztessenek,  és a tudatlanokat tanítsák". Sőt, később az 1563-ban tartott tridenti zsinat  25. ülésén a következő határozatokat hozták:

1. A püspökök gondoskodjanak, hogy a képek tiszteletéről az igazi tanítást terjesztessék. 2. Minden visszaélés és babona, mely  a képtiszteletbe esetleg becsúszott, kiirtandó. 3. A nép figyelmeztessék, hogy az istenség nem azért ábrázoltatik képekben, mintha testi szemekkel látható vagy képekben ábrázolható volna. 4. Minden illetlen, erkölcstelen motívum távol tartandó. 5. A püspökök őrködjenek Isten házának szentsége fölött, és engedélyük nélkül a képek köztiszteletre nem állíthatók fel.Kép

De, hiába volt a sok törvény és határozat, hiszen az idők haladtával, a politikai irányzatok változásaival, az igazságosnak vélt területszerző háborúkkal együtt járt a rablás és a  "képrombolás" is. Nagyon sok értékes alkotás vált semmivé ezekben az esztelen pusztításokban. Természetesen a jobb érzésű új hatalmi erők, ezekre is hoztak védelmi  törvényeket, .... de, már visszahozni a megsemmisült szobrokat, képeket, mesterien elkészített műkincseket, .... nem lehetett.

Sajnos, a vallásos emberek birtokában lévő legkönnyebben sérülékeny, legnagyobb példányszámban előforduló szentképek is eltűntek, megsemmisültek. Az utókorra legnagyobb mennyiségű ilyen képek a 19. századtól lelhetők fel. Ekkorra, már olyan kultusza volt a szentképeknek, hogy pl.,  iskolai  "értékké, vásárló erővé" is váltak.

Jól példázza ezt, Kaffka Margit Hangyaboly című regényének egy részlete:

"... Igen, mondja a körfésűs - reszketve a felindulástól, boldogan a megtiszteltetéstől. Igenis, és nekem van egy szép Jézus-szíve képem, csipkés szélű, én azt is felajánlom! - teszi hozzá hirtelen, fellelkesülve a gondolattól, hogy odaát a Mennyországban tíz csipkés szélű képet kap helyette. És, megindulnak a szép, érett gyümölccsel - a nyurga kamaszlány magasra tartva viszi elől, mint áldozati kelyhet. S a vén fa odvában majd boldogan fogják fellakmározni falánk hernyók és apró kukacok a lurdi szűz fehér lábai előtt. ..."

Kép A magyar szenteket ábrázoló képekre a ruházatot valódi selyemből ragasztották, vasalták rá. Ezek számítottak a köznép köreiben a legértékesebbeknek.

Kevesen tudják, hogy:

1. a magyaroknak van a világon a legtöbb szentje, és boldoggá avatottja. Szám szerint: Pannónia szentjei (honfoglalás előtti időkből), 7 fő. Pl., Szent Márton. - Szentek és boldogok Szent Istvántól Boldog Batthyány Strattmann Lászlóig, 49 fő, - és akiknek folyamatban van boldoggá avatásuk, 14 fő. Pl., Márton Áron, Mindszenthy József, ...

2. az amerikai földrész elnevezése is egy magyar szent  nevét viseli. Mégpedig, Szent Imre hercegét. Ugyanis "Amerigo" Vespucci - a keresztség szentségében, a magyar Szent Imre herceg iránti tiszteletből kapta az Amerigo nevet.

Érdemes a templomokban, vallási kegyhelyeken jobban szétnézni, ... számtalan ötletet, témát  kaphatunk ehhez a gyönyörű kézimunkázáshoz. 

...

A szeretet kifejezése másképpen

 

 Kép

Hazai vonatkozásban, vallási indíttatású csipkés szentképek a barokk korban (1600-1750) készültek, kolostorokban, zárdákban. Ezekre jellemző a kisollóval, tűvel, tőrszerű késsel való papírcsipke készítése, mellyel körbevették, betakarták a pergamenlapra kézzel festett szentek arcképét. Hasonló módon készültek, mint a mai hobbizók filigránjai.

Egy-egy ilyen szentkép továbbajándékozása, egyenlő volt a szeretet kifejezésével. Megöröklése pedig - pl., egy imakönyvben megbújva -, féltett kincsévé változtatta annak, aki birtokolta. Megtiszteltetés volt, ha valaki hozzájutott.

 Tekinthetjük ezt, valamennyire a Valentin ünneplés előfutáraként is.

(A bal felső képen látható Szent Pál apostolról készült csipkés kép feltehetően az 1700-as évek első feléből való, - alkotóját nem ismerjük, - bár a nemzeti színű szalag a felirat alatt, azt sugallja, hogy hazai kolostorban készülhetett, szemben a németnek vagy franciának tartott külföldi elképzelésekkel. Erről az jut eszembe, hogy nagyon keveset tudnak rólunk magyarokról, különösen a történelmünkről, még itt az Európa Unióban is. Ez azért lehet így, mert mindig valakik uralkodtak fölöttünk. Ezért a nemzetközi politikában, közéletben - ők voltak a fontosak, nem mi!

Hazánk történelmi életében mindig valakitől függött a sorsunk. Csak az utóbbi évszázadokat tekintve fussuk át nagy léptékben történelmünket: egészen a Karlóczai békéig (1699) a nyakunkon ültek a törökök, 150 évig. Végül osztrák segítséggel sikerült tőlük megszabadulnunk, annak fejében, hogy most már ők telepedhessenek ránk. Ennek egyenes következménye lett az 1848-as szabadságharc, majd az 1867-es kiegyezés, aminek következtében létre jött az ún. dualizmus vagyis kettős kormányzás, - az Osztrák-Magyar Monarchia. Ez az állapot, egészen 1918-ig tartott. Amikor az utolsó királyunk IV. Károly lemondott, - lemondatták - a koronáról. Ezzel megszűnt hazánkban egy évezredes királyság, amely idő alatt minden téren a keresztény vallásos életmód volt a meghatározó. Hiszen államalapító Szent István királyunkat 1000-ben koronázták meg, aki Szűz Mária oltalmába ajánlotta országunkat.

Talán valóban német vagy francia kolostorokban készült a fenti csipkés kép, - ez viszont azt jelenti, hogy nagyon is számon tartották a magyar vallási életet. Hiszen még Árpád-házi szentjeinkről is maradtak fenn ilyen kidolgozású képek. Magától adódik a kérdés: vagy valóban magyar kolostorokban készültek a csipkés képek, vagy annyira tisztelték a magyar szenteket külföldön, hogy megörökítették őket? 

Perga Kata

 

A fenti anyagot összeállította és szerkesztette:

© Cser Katalin