Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


05 A kreativitás és a scrapbook

 

01-karacsonyi-mini-album.jpg

 

Kedves Látogatóim!

 

Hazánkban a kreatív kézimunkázás gazdagodott egy új divattal. Ez a "scrapbook" (sajnos még nincs magyar neve).  Nagy népszerűségnek örvend, széles alkotótábora lett rövid idő alatt. De, honnan is jön? Mi ez valójában? Nos, erre sokféle magyarázatot találtam, ... néhány az interneten keringő és visszaköszönő leírás felhasználásával, segítségével összefoglalom én is.

Egyszerűen, - ez egy emlékkönyv vagy talán naplócska. Ami személyes, egyedi és ettől válik különlegesen értékessé. Nyomait már megtalálták az ókori görög kultúrában is, ... de, európai múltját tekintve népszerűségét és készítésének módszertani fejődését, a nyomdai technika, valamint a fototechnika fejlődésének köszönhetjük.

Amerikában a Utah állam mormonjai tartják magukat a scrapbook igazi feltalálóinak. Ők, vallási célból készítették és készítik napjainkban is az apró darabkákból összerakott emlékkönyvecskéiket. Való igaz, hogy statisztikai adatok szerint Amerikában, ebben az államban van a legtöbb kelléket gyártó és értékesítő cég, - valamint a lakosság létszámához viszonyítva itt van a legtöbb hódolója ennek a hobbinak. Egyébként az Amerikai Egyesül Államokban 25 millióra becsülik a scrapbook szerelmeseinek létszámát.

A nyomdai és fototechnikai eszközök megjelenése előtt, a könyvecskéket "maradék"-okból (ez a szó igazi jelentése is) készítették, vagyis - részben takarékossági szempontból, részben hagyományőrzésből alakultak ki a szinte művészi értékeket képviselő alkotások. Vajon mi történne, ha mi is a vadonat új alapanyagok helyett, az újrahasznosítás jegyében, a családi emlékek között fellelhető régi megsárgult papírokat, újságkivágásokat, a dédike cérnacsipke holmijából megmaradt darabkákat, egy-egy hajtincset, valódi öreg gombokat használnák?

Hiszen eredetileg nem a régiség hangsúlyozása, az "öregítés" volt, hanem a családi relikviák ilyen módon való megőrzése, átadása az utódoknak. Nem dőlne össze a világ, ha ezt tennénk! Ugye, ez mennyivel szebb gondolat, mint hagyni, hogy majd egykoron egy poros, penészes ládában bukkanjanak rá utódaink az őket is érintő múlt emlékeire? Azonban nem akarok ellenlábasa lenni semmilyen jó kezdeményezésnek, - hiszen annyi mindent őrzünk, annyi mindenre vigyázunk, ami már nem eredeti, hanem másolat, sorozatgyártásban. Ez is egyféle hagyományőrzés, tisztelgés a múlt emlékei előtt. ...

A régi-régi naplócskák témája változatos volt. Családi események (esküvő, gyermekáldás, szeretteik elvesztése, kirándulás, ... stb.) megörökítése, növények élete, háborús élmények, ... ételreceptek, egyéb apró tudnivalók gyűjteménye töltötte meg tartalommal a kis füzeteket.

A viktoriánus időszak jellegzetes népszerű scrapbookjai az ún. "barátságnaplók" voltak. Ezekben idézeteket, verseket, zenei leírásokat, életrajzokat, ... fontos gondolatokat tartalmazó mondásokat gyűjtöttek össze, amivel megajándékozták egymást. Híres emberek is hódoltak az albumkészítés örömeinek, a két legismertebb Mark Twain és Thomas Jefferson voltak.

A mai virágzó és egyre népszerűbb házi képeslap- és scrapbook-készítő kézművességben a hiba csak ott van, hogy a kereskedelemben kapható eszközök minél szélesebb körben való értékesítése céljából "tipizálják" a felhasználók tevékenységét. Már versenyeket írnak ki, amelyekben előre meghatározzák az alapformát, vázlatot is adnak hozzá.

És mi, a kész, összeállított, kivágott papírdarabkákat tartalmazó csomagokból kivett képecskéket vagy a már megvásárolható (kézi forgatással működő vagy elektromos meghajtású) vágó- és domborító gépek segítségével otthon gyártott egyen formákat helyezhetjük el "önállóan" - az előre megtervezett sablonokra kartonokra. Egyre népszerűbb a digitális scrapbook készítésének sokszínű változata is.

Ezek a gépek eltérítik az embert a saját keze használatától. Néha az a gondolatom támad, hogy egyik-másik alkotás már nem is kézművesség, hanem "gépművesség". Szó, ami szó, - nagyon szépek, látványosak, ötletesek. De, úgy gondolom, - nem igazi kézműves termékek.Már szabályok vannak, ... üzletágak virágoznak, élnek meg a tipizálásból.

Észre sem vesszük, hogy bizonyos értelemben a kereskedelem "áldozatai" leszünk, egy értékes, szép és nagymúltú kézműves szokás házi gépiesítése által.

Bevallom, "áldozat" lettem én is, - de, egyúttal köszönettel is tartozom e hóbortos, most már gépiesített, kreatív divatnak.

Visszaadta a gyermekkoromat! - boldogan és önfeledten játszom a papírjaimmal, eszközeimmel. Vágok, domborítok, ragasztok, nyomdázok, - amikor csak lehetőségem van rá. Köszönöm, hogy ezekben az órákban képes vagyok elfeledni minden mást, ... még az üzleti kihasználhatóságomat is megbocsájtom.

Szép, hasznos, - de, tanulságos! - kirándulás volt részemről a pergamenképek "scrapbook-szerű"-albumba való elhelyezése (Képgaléria - Karácsonyi album).

Bár, nagyon sokat dolgoztam vele, látványosak-mutatósak is a képek, - de, ma már úgy látom, hogy: a pergamencsipke önállóan szeret szép lenni. Egyedül akarja megmutatni szépségeit. Hű maradok hozzá, és többé nem kényszerítem kalodába!

Perga Kata  2013-ban kelt gondolatai

 

dscf8988-kepkivagas-.jpg

Vágógéppel készült kosárkák pergás díszítéssel laughA pergamen szinte életre kelti a merev keménypapíros kosárkákat ...

...

© Cser Katalin